Én IMÁDOK érdekes cikkeket olvasni, szinte bármiről, és elég gyakran ásom bele magam régi gyilkosságokba, gyilkosok életébe, most egy ezzel kapcsolatos cikket hoztam el nektek, remélem tetszeni fog nektek!

A Zodiákus gyilkos, John Wayne Gacy, Ted Bundy, Aileen Wuornos, Richard Ramirez, Sam fia - ez csak néhány név az ismert gyilkosok közül. De a híres sorozatgyilkosokon kívül vannak még olyan nevek, akiknek a nevét talán még sosem hallottad, de ezek a gyilkosságok ugyanolyan szörnyűek.

De az, hogy ezek a nevek nem túl ismertek nem is olyan meglepő. Egy 2016-os kutatás szerint Amerikában jelenleg is 25-50 aktív sorozatgyilkos van. Ez nem is tűnik olyan nagy számnak, tekintve, hogy Amerikában 321.4 millió ember él, ez ahhoz képest csekély szám. De bárki is ebbe belegondol, akkor is nagy szám. A sorozatgyilkosság már évszázadok óta jelen van.

1.) Peter Kurten
Ismertebb nevén "Düsseldorf vámpírja" vagy "Düsseldorf szörnyetege". Peter legalább 9 embert ölt meg 1929-ben Düsseldorf, Németországban. Úgy hiszik 31 gyilkosságot követett el élete során, de igazság szerint az egész ügy különös, nehezen kapták el, mert folyton változtatta a módszereit - egyszer kést használt, máskor egy éles ollót, aztán kalapácsot. Egy ideig a rendőrség nem is tudta, hogy ezeknek a gyilkosságoknak egy ember áll a hátterében.

Végül egy postai hiba miatt kapták el. A 20 éves Maria Budlick megmenekült, amikor Kurten megpróbálta megfojtani őt a Grafenburg erdőben 1930. május 14-én. Nem jelentette a rendőrségen, de írt egy levelet egy barátjának és elmesélte mi történt, ám a levelet rosszul címezte meg. A helytelen címezés miatt, a postahivatal felnyitotta a levelet, elolvasta, majd továbbította a rendőrségnek, akik kihallgatták Budlick-ot. Azt állította, hogy azért engedte el Kurten, mert azt mondta neki nem emlékszik a címre, ahol előtte fogva tartotta őt, mielőtt az erdőbe vitte. De tökéletesen emlékezett rá, sőt, elvezette oda a rendőröket.

Ezután minden lelepleződött. Kurten-t letartóztatták. 9 gyilkosságért és 7 gyilkossági kísérletért elítélték. 1931. július 2-án guillotine által kivégezték. A fejét levágták, mumifikálták és jelenleg is megtekinthető egy kiállításon Wisconsinban.

2.) Robert William "Willy" Pickton

Valószínűleg még sosem hallottál Robert "Willy" Pickton-ról, ha nem kanadai vagy. 1983 és 2002 között Pickton egy sertéstenyésztő volt, aki a brit Columbia-ból származott. Legalább 6 indián nőt ölt meg, akik eltűntek, miután meglátogatták a farmját, ám több, mint 20 gyilkossággal megvádolták. A meggyilkolt nők a 20-as éveikben voltak, ám voltak köztük idősebbek is.

2002. február 6-án tartóztatták le, amikor házkutatást tartottak a farmon és illegális tűzijátékot találtak. Ám egy rendőri jelentés szerint másik indok miatt is kutattak: keresték az eltűnt nőket. 2007. december 9-én bűnösnek ítélték és másodfokon és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek. 

Ez az ügy szégyenfolt Kanadára is, mert az őshonos, indián ügyeket figyelmen kívül hagyták. Pickton aktív évei alatt állítólag 67 nő tűnt el, akiknek kétharmada őshonos indián volt. 2010. márciusig 582 őshonos nők gyilkosságát dokumentálták és ezeknek a 39%-a 2000 és 2010 között történt. 

3.) Amelia Dyer
Állítólag Amelia Dyer az egyik legaktívabb sorozatgyilkos volt. Az 1800-as évek végén Angliában úgy gondolják, hogy több, mint 100 csecsemőt ölt meg, de csak tizenkettőt bizonyítottak rá.

A  megözvegyült nővér, Dyer mások "bébigondozónak" hívták, olyan volt, aki a nemkívánt csecsemőket, gyermekeket magához vette. 2 gyermeke volt, a többi gyermekkel kezdetben foglalkozott is, de később elhanyagolta őket. Miután befejezte a 6 hónapos börtönbüntetését a gyerekek elhanyagolása miatt, újabb gyerekeket vett gondozása alá, és megölte őket a fizettség felvétele után.

Egy kislány holttestét a Temzéből emelték ki 1896. márciusában és ez elvezette őket Dyer-hez. A rendőrök csapdát állítottak neki egy új "ügyféllel", akit az otthonába invitált. Április 4-én tartóztatták le gyilkosság vádjával, 1896. június 14-én akasztották fel.

4.) Kiss Béla
Kiss Béla a magyar kriminalisztika történetének egyik legbrutálisabb sorozatgyilkosa.
A pszichopatákra jellemző módon épült be a társadalomba. Szomszédjai és ismerősei egy kimondottan kellemes, alkalmazkodó, megbízható embernek tartották. Senki sem sejtette róla, hogy 7 holttestet rejteget a fáskamrájában, 7 bádoghordóban tartósítva őket.

Kiss Béla 1905-ben költözött ki feleségével Budapestről Cinkotára, ahol egy bádogosműhelyt nyitott. A helyiek precíz iparosnak és jó vágásúnak tartották. 1912-ben nagy fordulatot vett az élete: felesége elhagyta egy zenészért. Egyes feltevések szerint csalódottsága később sértettséggé, majd bosszúvággyá alakult, és ez vezetett a gyilkosságokhoz. Az viszont tény, hogy miután egyedül maradt, egyre gyakrabban fordultak meg nála nők.

Ezek a nők, miután a kapu küszöbét átlépték, már nem jutottak ki élve. Ezzel egy időben gyűlni kezdtek a fémhordók az iparos udvarán, de mestersége miatt ez senkiben sem ébresztett gyanút. Mint később kiderült, a férfi újsághirdetéseket adott fel álnéven, amelyekkel sanyarú sorsú, naiv nőket édesgetett magához. Olyan nőket keresett, akiknek hozzátartozóik messze laktak, vagy már nem éltek. Az volt a célja, hogy ne keressék az áldozatokat.

A nyomozók a házkutatáskor nemcsak ponyvaregényeket és vegytani kézikönyveket találtak, hanem hozzávetőleg 500 darab, képeslapra írt szerelmes levelet is. Ezekben összesen 174 nő ajánlkozott fel neki, és közülük 71 lánynak megígérte, hogy rövid időn belül feleségül veszi.

A férfit egyes források szerint az első világháború kitörésekor besorozták, míg mások szerint önként jelentkezett katonának. Távollétében, egy véletlennek köszönhetően bukkantak rá a holttestekre. 1916-ban háza egy gondnokhoz került. Mivel az épület nagyon romos volt, az új lakó szerette volna felújítani.

Egy ismerősével közösen neki is láttak a munkálatoknak, és alapanyagokat keresve felfeszítették a fáskamra lakattal lezárt ajtaját. Ott találták meg a hét egymásra pakolt, leforrasztott fémhordót a holttestekkel. Azonnal értesítették a főjegyzőt, aki nyomozókat hívott Budapestről.

Másnap rendőrök és újságírók lepték el a környéket. A nők többségét a pénz miatt ölte meg, de megtalálták élettársának holttestét is. Mivel tőle két lánya is született, így kizárható az a népszerű elmélet, miszerint Kiss bosszúvágyból gyilkolt meg ártatlan nőket, amiért impotenciával küszködött. Ugyan a ház melléképületében csupán hét holttestre bukkantak, egyes teóriák szerint 9, míg mások szerint 24 áldozata volt a cinkotai bádogosnak. Kiss Béla az I. világháborúban eltűnt, de később többen is látni vélték New Yorkban.

5. Alexander Pichushkin
Ismertebb nevén a "sakktábla gyilkos", 2007-ben 48 ember gyilkosságáért ítélték el Moszkvában. Elsősorban idősek és hajléktalanok voltak az áldozatai, gyakran meghívta őket egy italra az állítólagos halott kutyája sírjához a Bittsevsky parkban, aztán amikor az áldozatok már eléggé részegek voltak, tompa eszközökkel ütlegelni kezdte.

Miután megölt egy élelmiszerboltban dolgozó nőt, elkapták, ugyanis a nő üzenetet hagyott a fiának, hogy Pichushkin-nal ment sétálni pont a halála előtt. 48 gyilkossággal és 3 gyilkossági kísérlettel vádolták meg miután elítélték. Jelenleg is börtönben van.

És hogy honnan jön a "sakktábla gyilkos" név? Ezt a nevet a letartóztatása után kapta, ugyanis a rendőrök megtalálták a saját sakktábláját és a 64 négyzetből 60-ra dátumokat írt, amelyek megfelelnek a gyilkosság dátumainak.

6. Jesse Pomeroy
Charlestown, Mass-ben született 1859. november 29-én és ő volt a legfiatalabb, akit elsőfokon gyilkossáért elítéltek Massachusetts történelme során. 

Úgy hírlik ő volt a felelős a fiatal fiúk elleni bántalmazásért 1871 és 1872 között, ahol a fiúkat egy kietlen területre vitte, ahol megverte őket és összeszúrkálta őket egy másik idősebb fiú. Pomeroy-t később bűnösnek találták ezekben az ügyekben és egy Állami Fiú Javítóintézetbe került Westborough-ban 13 évesen.

1874. februárjában szabadult onnan. 1874 márciusában egy 10 éves kislány eltűnt, majd 1874 áprilisában egy 4 éves kisfiú holttestét találták meg a dorchesteri-öbölben. Pomeroy-t letartóztatták, miután a 4 éves és a 10 éves holttestét megtalálták az édesanyja ruházati üzletének alagsorában.

Mindkét gyilkosságban bűnösnek találták 1874. december 10-én, de úgy vélik további 10 gyilkosságért is ő volt a felelős. Halálra ítélték. Ám büntetését később életfogytig tartó börtönbüntetésre módosították és élete további részét a massachusettsi állami börtönben töltötte. 70 évesen, 1929-ben a Bridgewater Kórházba szállították, majd 3 évvel később meghalt.

7. Randy Steven Kraft

A dél-kaliforniai Randy Kraft sikeres számítógépes szakemberként dolgozott, és sokszor adta ki magát internetes vállalkozónak. Nagyon ügyes hazudozó volt, gyakran vett fel másik személyazonosságot. Üzleti útjai során gyakran járt melegbárokba, ahol fiatal fiúkat, férfiakat szedett fel.

Egy kis füvezés ígéretével a lakására csalta őket, ahol elkezdődött az igazi rémálom. A fiúkat megkötözte, megerőszakolta, megkínozta és megfojtotta. Tizenhat hasonló gyilkosságot bizonyították rá, de egyes becslések szerint több mint hatvanöt áldozata is lehetett. Egy egyszerű közúti ellenőrzés buktatta le. A rendőr megállította, kikérdezte, és felnyittatta vele a csomagtartóját. Egy férfi holtteste pont benne volt. Randy Steven Kraftot 1989. november 29-én halálra ítélték. Jelenleg is kivégzésére vár. 

8. Michael Bear Carson és Suzan Carson

A kaliforniai Suzan és Michael Carson nem voltak egy átlagos szerelmespár. Például Suzan korábban egy gazdag férfi felesége volt, de elváltak, mert a nő rendszeresen megcsalta őt fia gimnazista osztálytársaival. Később találkozott a nála kilenc évvel fiatalabb Michaellel (eredetileg James a keresztneve, de ez nem tetszett a férfinak), s egyből összehozta őket három közös vonásuk: a hippi életszemléletük, a drogfüggőségük és a skizofréniájuk. Összeházasodtak, és Suzan kezdte hordani a nadrágot közülük. A középső nevüket Bear-re változtatták, saját spirituális egyházat alapítottak és elhatározták, hogy kiirtják a boszorkányságot. Mindketten téveszéktúl szenvedtek, és Michael úgy vélte, engedelmeskednie felesége hallucinációinak.

Bár vallási vezetővé nevezték ki magukat, csupán egy követőjük volt, mégpedig a 22 éves szobatársuk, Keryn Barnes. Suzan féltékeny volt a fiatal lányra, ezért bogarat ültetett férje fülébe, hogy Barnes boszorkány. Míg Keryn a földön aludt, a férfi egy serpenyővel agyonverte. A házaspár elmenekült, és egy marihuána-ültetvény gondnokaiként találtak munkát. Ám itt még erősebb lett a paranoiájuk, és saját erődjükként őrizték a farmot. Amikor a tulajdonos, Clark Stephens el akart látogatni a saját birtokára, Michael lelőtte, mert azt hitte, fenyegetést jelent rájuk. A páros ismét elmenekült, és egy Jon Hellyar nevű autós felvette őket. Ám a kocsiban Suzan szólt a férjének, hogy Jon lába hozzáért az övéhez. A gyilkosok feldühödtek, mert úgy vélték, hogy a boszorkány férfi így bemocskolta a nőt. Kirángatták Hellyart a saját autójából, és a járókelők szeme láttára lelőtték.

A szemtanúk leírása alapján letartóztatták a párost, akik engedélyezték, hogy egy TV interjúban részletesen beszámolnak a gyilkosságokról. Mindenkit megdöbbentett, amikor a sorozatgyilkosok boszorkánysággal vádolták meg az áldozataikat, és a világot is arra buzdították, hogy együtt lépjenek fel a sötét erők ellen. Nyilvánvaló volt, hogy a két narkós elmebajban szenved, s bár cselekvőképesnek találták őket, enyhítésre bizony számíthattak. Bár Kaliforniában létezik a halálbüntetés, a házaspárt 75-75 év börtönre ítélték, amit azóta is töltenek. Sahnos egyikük sem gondolkodik tisztábban a történtek óta, megbánást sem éreznek, sőt, Suzan azzal hencegett, hogy a fegyházban összebarátkozott a Manson lányokkal. 

9. A Harpe fivérek

Amerika felfedezésével egy új, csábító világ tárta ki kapuit Európa előtt, a jobb élet reményében emigránsok százezrei vándoroltak ki a frissen felfedezett kontinensre. Az 1700-as években egy skót unokatestvér-páros, Micah és Wiley Harpe is úgy döntött, hogy az ismeretlen új világban próbálnak szerencsét. Amerikába érve a fivérek Johnra és Williamre változtatták a nevüket, ám az ismerőseik csak Big Harpe (William) és Little Harpe (John) néven emlegették őket.

A Harpe fivérek még csak serdülők voltak, amikor elhagyták az otthonukat, hogy rabszolga-kereskedők és felügyelők legyenek Virginiában. Az amerikai függetlenségi háború azonban később még jobb lehetőségeket kínált számukra: